A megszálló - A Miles fivérek 2.

Sosem volt még ilyen jó érzés utálni valakit. Tristan Milesszal akkor találkoztam először, amikor fel akarta vásárolni a néhai férjem cégét. Áradt belőle az erő, arrogáns volt, és már-már idegesítően gyönyörű - minden porcikámmal gyűlöltem.
Az évszázad csodájaként három nappal később megkeresett telefonon, és randira hívott. Inkább a halál, mint hogy egy ilyen... MUTASS TÖBBET

Sosem volt még ilyen jó érzés utálni valakit. Tristan Milesszal akkor találkoztam először, amikor fel akarta vásárolni a néhai férjem cégét. Áradt belőle az erő, arrogáns volt, és már-már idegesítően gyönyörű - minden porcikámmal gyűlöltem.
Az évszázad csodájaként három nappal később megkeresett telefonon, és randira hívott. Inkább a halál, mint hogy egy ilyen férfival randizzak - bár el kell ismernem, hogy jól esett az egómnak.
Az év fénypontja volt, hogy elutasítottam.
Hat hónappal később meghívott vendégként előadott egy franciaországi konferencián, amelyen én is részt vettem. Továbbra is dühített a túlzott magabiztossága, de ezúttal meglepően vonzónak és szellemesnek találtam. Amikor rám nézett, a torkomban dobogott a szívem.
Nem, nem szabad!
Ez az ember egy nőcsábász dögös öltönyben, én pedig egy özvegy vagyok, akinek van három nehezen kezelhető fia.
Csak legyen vége ennek a konferenciának! Mert mindenki tudja: Tristan Miles mindig megkapja, amit akar - és most engem akar.